Ugrás a tartalomhoz

FreeDOS

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
FreeDOS
FreeDOS LiveCD boot képernyő
FreeDOS LiveCD boot képernyő
FejlesztőJim Hall & The FreeDOS team
OS-családDOS
Programozási nyelvC
Legelső kiadásAlpha 1
(1994. szeptember 16.)[1]
Stabil verzió1.4[2]
(2025. április 5.)
Frissítésmanuális
HardverPC[3] min. 640 KB RAM[4]
CsomagkezelőFDNPKG
Kernelmonolitikus
Felhasználói felületparancssoros
LicencGNU GPL
Státuszaktívan fejlesztett
Weboldalhttps://www.freedos.org/

A FreeDOS egy szabad és nyílt forráskódú operációs rendszer, amelyet a GNU GPL licenc alatt terjesztenek.[3] A projekt célja a Microsoft DOS-szal kompatibilis operációs rendszer létrehozása volt. A FreeDOS 1.0 2006. szeptember 3-án jelent meg,[1] és szabadon letölthető a projekt weboldaláról. Az egyik letölthető lehetőség, az fbasecd.iso 8 MByte-os, és egy szűk alaprendszert tartalmaz, a másik az fdfullcd.iso (153 MByte), ami sok hasznos alkalmazást is tartalmaz, így például az Arachne nevű, egyszerű böngészőklienst, az Mpxplay multiformátumú zenelejátszót, az OpenGEM grafikus környezetet.[5]

Történet

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kezdetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A FreeDOS projekt 1994. június 26-án kezdődött, amikor a Microsoft bejelentette, hogy nem árusítja és nem támogatja tovább az MS-DOS-t. Jim Hall – aki ekkor fizikus hallgató volt Wisconsinban – egy kiáltványt tett közzé, amelyben egy nyílt forrású MS-DOS helyettesítő operációs rendszer kifejlesztésére tett javaslatot. A PD-DOS névre hallgató operációs rendszert 1994. június 29-án jelentették be.[6] 1994. július 16-án a projektet új névre, Free-DOS-ra keresztelték, majd 1996-ban átnevezték a mai nevére, FreeDOS-ra.[1]

A kiáltvány közzététele utáni hetekben többen csatlakoztak a projekthez, így Pat Villani és Tim Norman is. Az alapokat vagy maguk megírták, vagy felhasználták, ami nyilvánosan elérhető volt. A kernelért Villani, a COMMAND.COM parancssori értelmezőért Villani és Norman, míg az alapvető felhasználói alkalmazásokért Hall felelt.[7] Egy ideig Morgan "Hannibal" Toal is aktívan támogatta a projektet. Számos kiadás előtti (Alfa, Béta, Release Candidate) verzió látott napvilágot a FreeDOS 1.0 2006 szeptember eleji megjelenése előtt.[1]

Kabalafigura

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Blinky

Blinky, a barátságosan vicces hal a FreeDOS kabalafigurája,[8][9] 2004 óta.[10]

Jim Hall már 1999-ben gondolkozott azon, hogy jó lenne egy kabalafigura és először a gyűrűsfarkú maki ugrott be neki, mert mindig is kedvelte ezeket az állatokat. Később arra gondolt, hogy mivel a Linux is szabad szoftver, hasonlóan a FreeDOS-hoz, olyan kabalafigura kellene, ami jól passzol a Linux pingvinéhez, de először a fóka jutott eszébe. "SEAL" nevű szoftver (GUI MS-DOS-ra) azonban már létezett, így ezt elvetette.[10]

2001 után merült fel egy belső levelezésben, hogy jó lenne a FreeDOS-nak is egy logó és a hal kezdett terjedni, mint jelkép. Végül Bas Snabilie készített egy karikatúrát, amely halat formázott és egy hozzá illő logót, melyet a fejlesztő csapat elfogadott. Neve csak később lett, a hunyorgó szemei miatt: "Blinky".[10]

Verziótörténet

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Verzió Dátum Megjegyzések[1]
Alpha 1—6 1994 — 1997 Még nem teljes funkcionalitású fejlesztői (alfa) változatok
Beta 1—8 1998 — 2002 Előnézeti (béta) változatok
Beta 9 RC1—5, SR1—2 2003 — 2005 Kiadás előtti (Release Candidate) változatok
1.0 2006. szeptember 3. Első főverzió, CD-ROM-on az Internet Magazin mellékleteként
1.1 2012. január 2. Az első TCP/IP stack (mTCP) és USB (csak UHCI) megoldás[11]
1.2 2016. december 25. Teljesen új telepítő, webböngésző, az első játékok[12]
1.3 2022. február 20. Új kernel FAT32 támogatással, új FreeCOM parancsértelmező[13]
1.4 2025. április 5. Újraírt Xcopy és FDHelp, jelentősen javított Fdisk, megbízhatóbb mTCP[2]

Jellemzők

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A FreeDOS nem csupán az MS-DOS klónja, hanem modernebb operációs rendszereken jellemző szolgáltatásokat is megvalósít. Néhány közülük:[14]

A FreeDOS beépített szövegszerkesztője. MS-DOS Editor klón további funkciókkal.
  • FreeCOM: Parancssoros értelmező (a COMMAND.COM megfelelője)
  • FDAPM: Energiagazdálkodás, beleértve a számítógép indítását, leállítását és alvó állapotát
  • CuteMouse: Egér-illesztőprogram görgős támogatással
  • FDNPKG: Csomagkezelő hálózathoz való csatlakozás lehetőségével
  • Grafikus nyomtatás támogatása
  • DOSLFN: Lehetővé teszi a hosszú fájlnevek használatát
  • JEMM386 és HIMEMX a memóriakezeléshez
  • FDSHIELD és ClamAV a vírusvédelemért
  • Linux parancsok használata
  • FAT32 fájlrendszer támogatás
  • Fájlok tömörítése és kicsomagolása Zip és 7z formátumban
  • Dillo és Arachne szöveges módban történő webböngészésre
  • Különféle fájlszerkesztők, köztük az Edit, a Biew, a Blocek, az E3, a Freemacs, a Vim, az Elvis, a Pico és a FED.
  • Mplayer és OpenCP zenelejátszáshoz.
  • Nyílt forráskódú játékok: Freedom, Floppy Bird, Nethack, Sudoku és Tetris.
  • Multiboot támogatás.[14]

Használata

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Üzleti használat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A FreeDOS-t több nagy számítástechnikai cég is használja.

  • A Dell előtelepített FreeDOS-sal árulta "n Series" asztali számítógépeit költségcsökkentési célból. A kampány azonban botrányosra sikeredett, mivel teljesen elérhetetlenek voltak egy átlagos vásárló számára, ráadásul az áruk sem maradt el a Windows-zal telepített, egyebekben teljesen azonos felépítésű társaiktól.[15]
  • A Hewlett-Packard a FreeDOS-t opcióként kínálta HP Compaq dc5750 asztali számítógépeihez, Mini 5101 netbookjaihoz és Probook laptopjaihoz.[16] Rendszerei firmware-frissítéseihez használt bootolható lemezképfájljain is FreeDOS volt található.[17]
  • Az Intel SSD meghajtóinak firmware frissítő eszköze is FreeDOS alól töltődik be.[18]
  • A fentieken túlmenően, számos alaplapgyártó is bootolható FreeDOS floppy-lemezről tette elérhetővé BIOS-, illetve firmware-frissítéseit.[19]

Szabad használat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Az XFDOS grafikus DOS felülete a FreeDOS alól futtatható, arra épül rá.[20]
  • A FUZOMA nevű, alapvetően afrikai országoknak készült gyermek oktatóprogram-csomag egy FreeDOS floppyról működik.[21]
  • A "Floppy Enhanced DivX Universal Player" egy FreeDOS floppyról működik.[22]

A használat gyakorlati haszna

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Régi DOS-os alkalmazások: könyvelőprogramok, klasszikus játékprogramok, stb. futtatása.
  • Szemben egyes tetemes árú operációs rendszerekkel a FreeDOS ingyenes, ezért a vele telepített gép eladási árát ez nem emeli.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 4 5 "FreeDOS History". freedos.org (angol nyelven). 2019. november 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. november 30.
  2. 1 2 "We are excited to announce the release of FreeDOS 1.4". FreeDOS.org (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. november 30.
  3. 1 2 "Main Page". FreeDOS Wiki (angol nyelven). 2024. május 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. május 3.
  4. ↑ "Download FreeDOS 1.4". FreeDOS.org (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. szeptember 17.
  5. ↑ "FreeDOS". mogorvamormota.hu (magyar nyelven). 2013. január 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. május 3.
  6. ↑ James Hall (1994. június 29.). "PD-DOS project *announcement*" (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. május 3.
  7. ↑ Jim Hall (2002. március 25.). "The past, present, and future of the FreeDOS Project". linuxdevices.org (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. szeptember 11.
  8. ↑ Julio Ojeda-Zapata (2015. november 3.). "FreeDOS operating system is 20" (angol nyelven). Pioneer Press. Hozzáférés: 2024. szeptember 7.
  9. ↑ Maya Posch (2024. június 23.). "Nearly 30 Years Of FreeDOS And Looking Ahead To The Future" (angol nyelven). Hackaday.com. Hozzáférés: 2024. szeptember 7.
  10. 1 2 3 Jim Hall, Lauren Holly, Ben Norrman, Shane Rose, ed. (2017). 23 Years of FreeDOS (PDF) (angol nyelven). The FreeDOS Project. Hozzáférés: 2024. szeptember 7. {{cite book}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerkesztőfelsorolás (link)
  11. ↑ "Announcement of 1.1" (angol nyelven). ibiblio.org. 2012. január 2. Hozzáférés: 2025. november 30.
  12. ↑ "FreeDOS 1.2 Released With New Installer & More Commands" (angol nyelven). phoronix.com. 2016. december 25. Hozzáférés: 2025. november 30.
  13. ↑ "FreeDOS 1.3 Released To Advance This Open-Source MS-DOS Replacement" (angol nyelven). phoronix.com. 2022. február 21. Hozzáférés: 2025. november 30.
  14. 1 2 "FreeDOS: Mi ez és mikor kell használni?" (magyar nyelven). linuxadictos.com. Hozzáférés: 2024. szeptember 15.[halott link]
  15. ↑ Ashlee Vance. "How Dell repels attempts to buy its 'open source' PC". The Register (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. szeptember 15.
  16. ↑ Harry McCracken (2009. június 23.). "HP's Mini 5101: Netbook Deluxe, With All the Trimmings" (angol nyelven). Technologizer. Hozzáférés: 2024. szeptember 15.
  17. ↑ "ROMPaq for HP Notebook System BIOS (68YHV) - FreeDOS Bootable Media" (angol nyelven). Hewlett-Packard. 2010. október 25. Hozzáférés: 2024. szeptember 15.
  18. ↑ "Intel SATA Solid-State Drive Firmware Update Tool" (angol nyelven). TechSpot. Hozzáférés: 2024. szeptember 15.
  19. ↑ "How to upgrade your system BIOS using FreeDOS" (angol nyelven). opensource.com. Hozzáférés: 2024. szeptember 15.
  20. ↑ "FLTK for DOS – Apps – XFDOS ! A grafikus DOS" (magyar nyelven). Skamilinux.hu. 2016. március 25. Hozzáférés: 2024. szeptember 15.
  21. ↑ "FUZOMA Educational Software" (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. szeptember 15.
  22. ↑ "Computer Audio Asylum". audioasylum.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. szeptember 15.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=FreeDOS&oldid=29265149”