1817

1817 más naptárakban
Gergely-naptár	1817
Ab urbe condita	2570
Bahái naptár	-27 – -26
Berber naptár	2767
Bizánci naptár	7325 – 7326
Buddhista naptár	2361
Burmai naptár	1179
Dzsucse-naptár	N/A
Etióp naptár	1809 – 1810
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1872 – 1873
Shaka Samvat	1739 – 1740
Holocén naptár	11817
Iráni naptár	1195 – 1196
Japán naptár	2477 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4513–4514
Kopt naptár	1533 – 1534
Koreai naptár	4150
Muszlim naptár	1232 – 1233
Örmény naptár	1266 ԹՎ ՌՄԿԶ
Szeleukida naptár	2128–2129
Thai szoláris naptár	2360
Zsidó naptár	5577 – 5578

Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század

Évtizedek: 1760-as évek – 1770-es évek – 1780-as évek – 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek

Évek: 1812 – 1813 – 1814 – 1815 – 1816 – 1817 – 1818 – 1819 – 1820 – 1821 – 1822

Események

Határozott dátumú események

• január 17–február 9. – Argentínából elindul egy hadsereg José de San Martín vezetésével, hogy az Andokon átkelve felszabadítsa Chilét és Perut.
• február 12. – Az argentin és chilei csapatok a chacabucói csatában legyőzik a spanyolokat.
• március 3. – Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa megszavazza a Mississippi Terület kettéosztását, létrehozva így az Alabama Területet.
• március 4.
  • A Magyar Királyi Helytartótanács elrendeli, hogy a vármegyék a beszedett hadiadót közvetlenül a hadipénztárba fizessék be, megtiltva ezzel annak a vármegyék saját céljaira való felhasználását.
  • James Madisont James Monroe követi az Egyesült Államok elnöki székében.
• április 15. – Az Egyesült Államokban Hartfordban (Connecticut) megnyílik az első iskola süketeknek.
• május 19. – I. Ferenc osztrák császár és magyar király Joseph Sedlnitzky grófot kinevezi rendőrminiszternek.^[forrás?]
• június 25. – Koppenhágában a rendőrség fojt el egy nagy börtönlázadást.
• augusztus 23. – Görögországban 65 halálos áldozatot szed egy földrengés.
• október 27. – I. Radama imerinai királyt Nagy-Britannia elismeri egész Madagaszkár királyának, ami a Madagaszkári Királyság megalapítását jelenti.
• október 31. – Ninkó japán császár trónra lép.
• november 18. (Julián naptár szerint november 6.) – A szerb nemzetgyűlés Miloš Obrenovićot fejedelemmé nyilvánítja.
• november 22. – Frédéric Cailliaud ókori római smaragdbányákat fedez fel Egyiptomban.
• december 10. – A korábbi Mississippi Területből kivált Mississippi a USA 20. tagállama lesz..
• december 23. – I. Ferenc magyar király elrendeli, hogy a vármegyékben a táblabírák a királyi rendeleteket a megyegyűlés jóváhagyása nélkül is hajtsák végre.^[forrás?]

Határozatlan dátumú események

• Miután az osztrák császári hadseregben 1812-től kötelezővé tették az úszás oktatását, a helyőrségi parancsnokság a budai vár alatti Duna parton felállíttatja az első magyarországi uszodát.

Az év témái

1817 a tudományban

• Joseph von Fraunhofer közzéteszi a Nap színképének első tudományos igényű osztályzását (A-K vagy Fraunhofer-féle vonalak).
• Megindul a Tudományos Gyűjtemény, sok éven át a magyar nyelvű tudományosság legfőbb orgánuma.

Születések

• január 7. – Daniss Zsigmond katolikus pap, költő (†1863)
• január 29. – William Ferrel amerikai meteorológus, az elméleti meteorológia egyik megalapozója († 1891)
• február 19. – Kossuth Zsuzsanna, az 1848–49-es szabadságharcban a tábori kórházak főápolónője, Kossuth Lajos húga († 1854)
• március 2. – Arany János, a 19. század egyik legnagyobb magyar költője († 1882)
• április 4. – Schneider Antal orvos, honvéd ezredes († 1897)
• április 8. – Laborfalvi Róza a magyar színjátszás egyik úttörője († 1886)
• május 5. – Gaston de Raousset-Boulbon francia kalandor, a Sonorai Francia Állam alapítója († 1854)
• május 17. – Rudolf Hermann Lotze német filozófus († 1881)
• május 17. – Irinyi János, a gyufa feltalálója († 1895)
• május 18. – Marcelina Czartoryska lengyel hercegnő, zongoraművész, Chopin tanítványa († 1894)
• június 3. – Murmann Sámuel, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc soproni mártírja, a líceumi zászlóalj parancsnoka († 1849)
• július 17. – Ivan Konsztantyinovics Ajvazovszkij örmény származású orosz festő († 1900)
• augusztus 3. – Jubál Károly, az 1848–49-es forradalom és szabadságharcot követő függetlenségi szervezkedések egyik vezetője és vértanúja († 1853)
• augusztus 3. – Habsburg–Tescheni Albert főherceg osztrák főherceg, Teschen második hercege, tábornagy, főhadparancsnok, nagybirtokos, nagyiparos († 1895)
• szeptember 14. – István nádor († 1867)
• szeptember 21. – Gál Sándor honvéd tábornok († 1866)
• szeptember 28. – Tompa Mihály költő († 1868)
• október 24. – Lázár Vilmos honvéd ezredes, aradi vértanú († 1849)
• november 12. – Baháalláh, a bahái hit alapítója. († 1892)
• november 30. – Theodor Mommsen Irodalmi Nobel-díjas német író, politikus († 1903)
• december 2. – Georg Daniel Teutsch erdélyi szász történész, evangélikus püspök († 1893)
• december 2. – Bangya János honvédalezredes († 1868)
• december 11. – Fekete János megyei tiszteletbeli főjegyző, levéltáros, költő († 1877)

Halálozások

• március 11. – Aranka György, magyar író (* 1737)
• március 15. – Abaffy Ferenc, Árva vármegye alispánja és országgyűlési követe, a magyar jakobinus mozgalom tagja (* 1732?)
• április 4. – André Masséna, Rivoli és Esseling hercege, francia marsall, a francia forradalmi és napóleoni háborúk kiemelkedő hadvezére (* 1758)
• április 12. – Charles Messier, francia csillagász (* 1730)
• július 18. – Jane Austen, angol írónő (* 1775)
• október 14. – F. F. Usakov, orosz tengernagy (*1744)
• október 15. – Tadeusz Kościuszko, lengyel szabadságharcos (* 1746)
• november 30. – Bruna Xaver Ferenc, magyar jezsuita rendi egyetemi tanár (* 1745)
• december 7. – William Bligh angol tengerésztiszt, a Bounty kapitánya (* 1754)
• december 13. – Kitaibel Pál, orvos, kémikus (* 1757)

Források

• ↑ Balkán-kronológia: Balkán-kronológia I. : Birodalmak szorításában (1700-1878). Szerk. Demeter Gábor. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet; Szófia: Institut za Istoricheski Izsledvaniya, BAN. 2020. = Publications of the Bulgarian–Hungarian History Commission, 6. ISBN 978-963-416-234-6