Ugrás a tartalomhoz

Milton Friedman

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Milton Friedman
Született1912. július 31.[1][2][3][4][5]
Brooklyn
Elhunyt2006. november 16. (94 évesen)[6][1][2][3][4]
San Francisco[7][8][9]
Állampolgárságaamerikai[10][11]
HázastársaRose Friedman (1938 – 2006. november 16.)
Gyermekei
  • David D. Friedman
  • Jan Martel
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Lista
Halál okaszívelégtelenség
SírhelyeSan Francisco-öböl[18]
Milton Friedman aláírása
Milton Friedman aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Milton Friedman témájú médiaállományokat.

Milton Friedman (Brooklyn, New York, 1912. július 31. – San Francisco, 2006. november 16.) Nobel-emlékdíjas magyar zsidó származású amerikai közgazdász, aki 1976-ban a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért kapott Nobel-díjat.

Tanulmányai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországi zsidó bevándorlók gyermekeként született. Apja Friedman Jenő Saul,[19] anyja Landau Sára Eszter volt, akik Beregszászról (ma Ukrajna) vándoroltak ki az Újvilágba. Röviddel megszületése után a család New Jersey-be, Rahwayba költözött. Friedman a helyi középiskolában érettségizett 1928-ban, kevéssel 16. születésnapja előtt.

A Rutgers Egyetemen végezte felsőfokú tanulmányait. Matematikából diplomázott, és aktuárius szeretett volna lenni. A Rutgersen töltött idő alatt két közgazdász tett rá mély benyomást, akik meggyőzték őt, hogy a közgazdaságtan kiutat mutathat a nagy gazdasági világválságból.

A Chicagói Egyetemen is volt hallgató, ott 1933-ban szerzett diplomát. 1933–1934-ben a Columbia Egyetemen tanult statisztikát.

Közgazdászkarrierje

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1934-ben visszaért Chicagóba, egy évig Henry Schultz kutatási asszisztense volt. 1935-ben képtelen volt állást találni, így Washingtonba utazott, ahol Franklin D. Roosevelt New Deal programja volt a fiatal közgazdászok megmentője. 1935-től a National Resources Committee-nél kezdett dolgozni, majd 1937 őszén a National Bureau of Economic Research munkatársa lett. 1940-ben a Wisconsini Egyetem közgazdasági tanszékén lett professzor, de a tanszéken dúló antiszemitizmus miatt inkább visszatért a kormány szolgálatába.

A háborús éveket a Szövetségi Kormányzatnál töltötte, és segédkezett a pénzügyminisztériumban. 1942-ben ő volt az, aki a pénzügyminisztérium szóvivőjeként a keynesiánus adópolitikát ajánlotta. 1943-ban a Columbia Egyetemre került, ahol matematikai statisztikával, fegyvertervezési problémákkal és hadi taktikával foglalkozott. 1945-ben beadta doktori disszertációját a Columbiára. 1946-ban kapta meg a doktori címét (PhD). 1945 és 1946 között a Minnesotai Egyetemen tanított. 1946-ban elfogadta a Chicagói Egyetem meghívását, hogy közgazdaságtant tanítson. A következő 30 évet Chicagóban töltötte. Kiépített egy olyan kört, melynek később számos Nobel-díjas közgazdász volt a tagja.

A Nixon-adminisztráció alatt az önkéntes hadsereg visszaállításának lehetőségét vizsgáló bizottság tagja volt. Téves pletykák szerint 1973–1974 között Pinochet chilei diktátor gazdasági tanácsadójaként dolgozott. A valóságban Friedman csak egyszer adott tanácsot a diktátornak 1975-ben, amikor is a demokratikus átalakulásra tett javaslatot. A tanácsot Pinochet nem fogadta meg.[20]

1976-ban kapta meg a Közgazdasági Nobel-emlékdíjat a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért. 1977-ben vonult nyugdíjba a Chicagói Egyetemről. Feleségével San Franciscóba költöztek. Az 1980-as elnökválasztási kampányban Ronald Reagan mellett nem hivatalos tanácsadó volt, majd a Reagan-kormányzatot is szolgálta. 1988-ban megkapta a Nemzeti tudományos emlékérmet.

Emlékezete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2018. augusztus 1-től nevét viseli a budapesti Milton Friedman Egyetem (volt Zsigmond Király Egyetem).

Munkái

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • "Why Money Matters," Wall Street Journal, Nov. 17, 2006, p. A20 (last words, with lovely NBER-type figure)
  • J. Daniel Hammond and Claire H. Hammond, ed., Making Chicago Price Theory: Friedman-Stigler Correspondence, 1945-1957. Routledge, 2006. 165 pp. ISBN 0-415-70078-7
  • "Reflections on A Monetary History," The Cato Journal, Vol. 23, 2004, essay
  • Two Lucky People: Memoirs (with Rose Friedman) ISBN 0-226-26414-9 (1998) excerpt and text search
  • George J. Stigler, 1911-1991: Biographical Memoir, (National Academy of Sciences: 1998), online
  • "The Case for Free Trade" with Rose Friedman, 1997, Hoover Digest magazine article
  • Money Mischief: Episodes in Monetary History (1994) ISBN 0-15-162042-3, 28 6pp.
  • George Stigler: A Personal Reminiscence, Journal of Political Economy Vol. 101, No. 5 (Oct., 1993), pp. 768–773 JSTOR
  • "The Drug War as a Socialist Enterprise," in Arnold S. Trebach, ed. Friedman and Szasz on Liberty and Drugs: Essays on the Free Market and Prohibition (Drug Policy Foundation Press: 1992)
  • Economic Freedom, Human Freedom, Political Freedom ISBN 1-883969-00-X (1992), short pamphlet
  • The Essence of Friedman, essays edited by Kurt R. Leube, (1987) (ISBN 0-8179-8662-6)
  • "The Case for Overhauling the Federal Reserve, 1985, Challenge magazine article
  • Free to Choose: A personal statement, with Rose Friedman, (1980)
  • From Galbraith to Economic Freedom, Institute of Economic Affairs, Occasional Paper 49 (1977)
  • There's No Such Thing as a Free Lunch (1975), columns from Newsweek magazine online version
  • Unemployment versus Inflation?, Institute of Economic Affairs, Occasional Paper 44 (1975)
  • Social Security: Universal or Selective? with Wilbur J. Cohen (1972)
  • Capitalism and Freedom, online version
  • Roofs or Ceilings?: The Current Housing Problem with George J. Stigler (Foundation for Economic Education, 1946), 22 pp. attacks

Magyarul megjelent művei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Milton Friedman–Rose Friedman: A szabad választás; Kossuth, Bp., 1986
  • Infláció, munkanélküliség, monetarizmus. Válogatott tanulmányok; vál. Riesz Miklós, bev. Szalkai István, ford. Király Júlia, Szász János; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1986
  • Milton Friedman: Kapitalizmus és szabadság; közrem. Rose Friedman, ford. Suzanne M. Bősze; Akadémiai–MET, Bp.–Bradenton, 1996
  • Milton Friedman–Rose Friedman: Választhatsz szabadon; ford. Galambos János; Akadémiai–MET, Bp.–Bradenton, 1998

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 9.
  2. 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  3. 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. 1 2 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  5. ↑ "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. Hozzáférés: 2017. október 9.
  6. ↑ "Milton Friedman, economist, dies aged 94". 2006. november 16.
  7. ↑ "Archive.org".
  8. ↑ "www.legacy.com/obituaries/sfgate/obituary.aspx?pid=173292483".
  9. ↑ "www.theguardian.com/business/2006/nov/16/usnews.internationalnews".
  10. ↑ "Pinochet - Thatcher's ally". 1998. október 22.
  11. ↑ "Brooklyn College Firsts: Marshall and Rhodes". 1991. december 12.
  12. ↑ "Scientific Legacy Database" (angol nyelven). Matematikai Statisztikai Intézet. Hozzáférés: 2022. december 16.
  13. ↑ "www.econometricsociety.org/society/organization-and-governance/fellows/memoriam". Hozzáférés: 2023. április 6.
  14. ↑ "The Sveriges Riksbank Prize in Economic Sciences in Memory of Alfred Nobel 1976" (angol nyelven). Nobel Alapítvány. 2019. március. Hozzáférés: 2021. február 5.
  15. ↑ Susan D. Chira (1979. június 7.). "Schmidt, Friedman, Cousteau, 8 Others Receive Honoraries at Commencement". The Harvard Crimson. Cambridge.
  16. ↑ "crsreports.congress.gov/product/pdf/R/R47639".
  17. ↑ "njhalloffame.org/hall-of-famers/2019-2020-inductees/milton-friedman/".
  18. ↑ "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. január 11.
  19. ↑ Hermann, Péter ed. Biográf Ki kicsoda 2004. Budapest, Hungary, 2003
  20. ↑ "Milton Friedman erkölcse". HVG.hu. 2013. szeptember 12. 2019. február 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. február 23.

Külső hivatkozások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Milton_Friedman&oldid=29285070”